Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

Szűz Mária szeplőtlen fogantatása december 8. (Szűz Mária szeplőtelen, vagyis eredendő bűn nélküli fogantatása, nem pedig, Jézus fogantatása.)

A Szűzanya szeplőtelen fogantatásának gondolata az Egyház életében csak lassan, fokozatosan alakult ki. Már szent Ágoston (+430) tanítja Máriáról, „hogy Ő mindenben legyőzte a bűnt.”

1854. december 8.-án, IX. Piusz pápa ünnepélyesen kijelenti: „A Szent és Oszthatatlan Háromság tiszteletére a Szűz Istenanya dicsőségére és ékességére a katolikus hit fölmagasztalására… kijelentjük, kihirdetjük és meghatározzuk, hogy… a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatában… az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt.”

Szűz Mária bemutatása november 21.

Szűz Mária bemutatása a templomban.
I. Jusztinianosz császár a Szűzanya születésének feltételezett helyén templomot építtetett az ószövetségi templom közelében. Ezt 543. november 21-én szentelték fel. Bár a templom lerombolódott, az emléknap fennmaradt. Konstantinápolyban a VIII. századtól ünneplik. A római naptárba csak 1585 óta szerepel, de mi magyarok a XII. sz. vége óta megüljük e napot, mert III. Béla királyunk Bizáncban nevelkedett.
A Szent Szűz életéről a Szentírásból nagyon keveset olvasunk. Egy apokrif iratban, a Jakab ősevangéliumban hallunk arról, hogy Máriát három éves korában a templomba vitték, és ott élt nyolc évig. J. Flavius szerint ez a templomba vitel szüzességi fogadalmat is jelentett. A liturgiában arra emlékezünk tehát, hogy a Szűzanya Istennek adta, szentelte magát.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya október 8.

Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főáatronájának ünnepét okt 8-án ünnepeljük Amikor Vaszary Kolos hercegprímás a milleneum évében ezt az ünnepet kérte, XIII. Leó pápa elrendelte azt.

Mi magyarok a Mária-tiszteletet szent Gellérttől tanultuk, Mária tiszteletünket hirdetik országunk alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást és az országzászló is. Mindegyiken megtalálható a Boldogasszony képe. (A zászlón régibb a Mária-kép, mint lobogónk hármas színe.) A XII. század közepére datehető a Halotti Beszéd: „Szent Asszony Máriát”, említi, és ekkor az asszony kifejezés a királynét jelentette.

Rózsafüzér királynője október 7. (Boldogságos Szűz rózsafüzérének ünnepe)

A legenda szerint szent Domonkos fegyvert kért a Szűzanyától az albiak elleni küzdelemhez és a rózsafűzért kapta.

A keletről behozott fűzér fokozatosan alakul. A XIII. században ciszterci szerzetes látomásában 50 rózsát lát a szent Szűz homlokán. V. Piusz pápa hagyja jóvá a magyarosan fehér-, veres- és aranyszínű rózsakoszorúnak nevezett olvasót. II. János-Pál pedig még hozzáadja a világosság titkait.

Október hónapban arra törekszünk, hogy minél gyakrabban imádkozzuk a rózsafűzért. Tesszük ezt XIII. Leó pápa buzdítására, aki ezt a hónapot a szentolvasó hónapjának nyilvánította. E hónap 7. napján üljük Rózsafüzér Királynője ünnepet. V. Piusz pápa rendelte el, mert – szerinte a szentolvasó imádkozása miatt – 1571. október 7-én Lepantónál tengeri győzelmet arattak a mohamedán seregek fölött.

Az ünnepet XI. Kelemen pápa tette kötelezővé, amikor 1716-ban a keresztény seregek Pétervárad mellett döntő győzelmet arattak a törökök felett. (A mai nevét XXIII. János pápától kapta.)

Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe szeptember 15. (A fájdalmas szűz – A hétfájdalmú szűz)

A szent kereszt felmagasztalása (szept. 14.) utáni napon a fájdalmas Szűzanyára (szept. 15.) emlékezünk.
A fájdalmas Szűzanya napján Máriára elsősorban úgy gondolunk, ahogyan a Pietà képek ábrázolják, de gondolunk többi szenvedésére is. A hagyomány szerint Mária lelkét hét tőr járta át: Simeon szavai (Lk 2,35) – menekülés Egyiptomba (Mt 2,14) – Jézus elvesztése (Lk 2,45) – találkozás a keresztúton – a kereszt alatt (Jn 19,25) – Pietà – Jézus temetése. (A hetes szám a teljességet akarja kifejezni.)

Mária neve napja szeptember 12.

Mária nevének tisztelete már a XI. századtól kimutatható, ünnepként viszont csak a XVI. században jelent meg. Mária névadásaként ülték meg – területileg nagy változatosságban – Kisboldogasszony ünnepe után szeptember 12. és 22. között. Amikor a Sobieski János által vezetett sereg 1683. szeptember 12-én Bécs alatt döntő győzelmet aratott a török sereg felett, boldog XI. Ince pápa Mária szent nevének ünnepét erre a napra rögzítette és az egész Egyház számára elrendelte.

Kisboldogasszony szeptember 8. (Mária születése napja) Kisasszony napja

A Szűzanya, születés-napját, Kisboldogasszony ünnepét szeptember 8-án ünnepeljük meg, ami pontosan kilenc hónappal van Szeplőtelen fogantatás (dec. 8.) ünnepe után.

Mária születéséről a Szentírásban semmit sem olvashatunk. Csak apokrif hagyományból ismerjük történetét. Eszerint Joachim és Anna sokáig magtalan volt és csak idős korukra született kislányuk. A születés keddi napon történt és a néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor főangyal is megjelent. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tiszteli Mária születésének helyét.

Nagyboldogasszony augusztus 15 (parancsolt ünnep) (Mária mennybevétele) (Szent Istvántól Magyarország védasszonya)

Nagyboldogasszony ünnepe több mint 1500 éves múltra tekint vissza, bár a dogmát XII. Piusz pápa csak 1950-ben mondta ki. A VI. század végén már Mária mennybevétele az ünnep neve. Mi magyarok szent István király idejében megünnepeltük ezt a napot.
A Szentírás minderről hallgat, de az évszázadok folyamán nagyon sokan vallanak Mária mennybevételéről.
Theoteknos (VI. sz.) így ír: „Úgy illett, hogy istenhordozó teste … lelkével együtt felvitessék a dicsőségbe.”
Szalézi szent Ferenc (+1622) Isten 4. parancsát tökéletesen teljesítő Krisztusról írja: „Melyik gyermek ne hívná vissza az életbe anyját, ha tehetné és halála után ne vinné a paradicsomba?” Ez teljes összhangban van Jézus imájával: „Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet” (Jn 17,24).

Kármelhegyi Boldogasszony július 16.

Kármel hegye Izraelben szentnek számított. Illés próféta itt tartott Istenítéletet (1Kir 18). Elizeust, az Isten emberét is Kármel hegyén találják meg (2Kir 4,25). Izaiás próféta a messiási kor fenségét a Kármelhez hasonlítja (35,2). Illés legénye a Kármel csúcsáról látja meg a kis felhőcskét, mely a közelgő eső jelzése (1Kir 18,44), és a karmelita rend szerint Szűz Mária előképe, aki a kegyelem éltető vizének hordozója.

A keresztény századokban is a remeték szívesen vonultak a Kármel hegyére. Imádságos életüknek mindig a szent Szűz volt tökéletes példaképe. A mohamedán térhódítás miatt a XIII. században Európába kerülnek, és itt nevezik el őket karmelitáknak. Rendfőnökük, Stock szent Simon, 1251. július 16-án látomásban Máriától kapja a skapulárét, a vállruhát, és az ígéretet: viselője nem jut a pokol tüzére. A karmeliták az 1370-es évektől ülik meg ezen a napon Kármel-hegyi Boldogasszony napját. XIII. Benedek pápa pedig 1726-ban kiterjeszti ezt az egész Egyházra.

Sarlós Boldogasszony július 2. (Mária látogatása Erzsébetnél)

Szt. Bonaventúra 1263. júl. 2-án ünnepelte meg első alkalommal Mária látogatását Erzsébetnél. VI. Orbán pápa 1389-ben tette ünneppé az egész Egyház számára.
Mi magyarok a XV. századtól üljük meg Sarlós Boldogasszony napját.
Az ünnephez négy gondolatot szoktak kapcsolni.
1. Virágszentelés. A legenda szerint, mivel Mária szíve alatt hordozza szent Fiát, útja mellett a kiszáradt fák kizöldellnek, a kókadt virágok üdévé lesznek.
2. A szegény-gondozás. A Szent Szűz a rászoruló Erzsébetnek segít.
3. Az anyaság védelme. A Szűzanya áldott állapota miatt a kismamák védőszentje.
4. Az aratás. Őseink szerették minden munkájukat, így az aratást is, a Boldogasszony oltalma alatt végezni.