Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

Szűz Mária, keresztények segítsége május 24.

Május 24-én van Szűz Mária, a keresztények segítségének emléknapja. Ez a fohász már az 1571-es lepantói győzelem után bekerült a lorettói litániába. Az Egyház e győzelem előtt és utána is gyakran megtapasztalta égi Édesanyánk hathatós segítségét.

Amikor VII. Piusz pápa 1815-ben e napon kiszabadult Napóleon fogságából, szabadulásának emlékére elrendelte ezt az ünnepet.

Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25. (Jézus fogantatása, angyali üdvözlet)

Karácsony előtt kilenc hónappal, március 25-én, Egyházunk Urunk születésének hírüladását ünnepli.

Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.

Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária február 11.

1858. február 11-én Lourdes-ban megnyílt az ég. A „Szeplőtelen Fogantatás” megjelent egy szegény, beteg kislánynak, Bernadettnek. A 18 jelenés alatt a Szűz Anya három dologra szólított fel: Építsenek ide templomot az érkező zarándokoknak! Tartsunk bűnbánatot! Imádkozzunk a bűnösökért!
A forrást, a látnok, a Szent Szűz utasítása szerint, úgymond kikaparja a földből.
Rövid idő alatt óriási, nemzetközi zarándokhely vált Lourdes-ból.. A helyes Mária-tisztelet Jézushoz visz közelebb.
A Lourdes-i jelenés napja a betegek világnapja. Ennek oka az, hogy a szentségi áldáskor, illetve a forrás-vízben való fürdetéskor számtalan beteg gyógyul itt meg megmagyarázhatatlan módon. (Ennél nagyobb csak a lelki gyógyulások száma!)

Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2. (Mária tisztulása) (Urunk bemutatása)

Urunk bemutatásának ünnepe a II. Vatikáni Zsinat óta egyértelműen az Úr ünnepei közé tartozik. Ugyanakkor régi hagyomány emlékeztet arra, hogy ez az ünnep Máriáé is. Az ünnep régi nevei között ismeretes: Mária megtisztulása. Mi magyarok most is így nevezzük: Gyertyaszentelő Boldogasszony.

A zsidók törvénye szerint minden elsőszülött fiút Istennek kellett szentelni, illetve megváltani kellett. (Kiv 13,13). Jézust szülei felviszik a templomba, hogy kimutassák törvény-tiszteletüket, de nem váltják meg. Ő Istennek szánt áldozat. A gyertya erre is emlékeztet, hiszen önmagát emészti föl. Mária alázatban Fia útján jár. Ő ismeri kiválasztottságát, szüzességét, mégis beáll a többi asszony közé, akiknek szükségük van a tisztulásra. (Lev 12.) Felajánlja a szegények áldozatát „egy pár gerlét, vagy két galambfiókát” (Lk 2,24).

Az ünnepen szentelt gyertya egyértelműen Jézusra utal, akit Simeon minden nemzet számára készített világosságnak nevez. (Lk 2,31k)

Szűz Mária eljegyzése január 23.

A XV. Században, Franciaországban kezdik ünnepelni Mária eljegyzésének napját. Ennek bibliai alapját szent Máté evangéliumában olvassuk: „Mária jegyese volt Józsefnek” (1,18).

Pápai jóváhagyással (1537.) január 23-ra került ez az ünnep.

A legenda szerint a főpap Istentől kap utasítást, hogy a templomban szolgáló Máriát egy Dávid nemzetségéből származó férfi vegye feleségül, kinek vesszeje kivirágzik. Egy sem virágzik ki, de kiderül, hogy József nem tett oda vesszőt. Azzal magyarázza „Méltatlannak ítéltem, hogy egy oly szent szüzet én házastársul vegyek.” Ezután József vesszeje kivirágzik. Később még a Szentlélek is galamb képében a vesszőre szállott. Végül a zsidók szokása szerint a templomban egybeadattak és megáldattak.

Szűz Mária, Istenanya január 1. (parancsolt ünnep)

A Szentírásban Erzsébet szavaiként ezt olvassuk: „Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?” (Lk. 1,43) Ebben a korban az Úr egyértelműen Istent jelent. A szentatyák is a Szent Szüzet Istenszülőnek nevezik. A katekizmus így fogalmaz: «Mária valóban „Isten Anyja” (Theotokosz), hiszen Isten örök Fiának az anyja, aki emberré lett, aki maga az Isten» (KEK. 509.). Efezusi zsinat döntése alapján nincs a szent Szűznek olyan címe, amely az istenanyaságot fölülmúlná, és ezért méltán került a litániában az első helyre.

Az Efezusi Zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából, október 11-re XI. Piusz pápa emléknapot rendelt: Mária anyasága néven. A II. Vatikáni Zsinat után január 1-re helyezték, és főünneppé tették Szűz Mária, Isten Anyja névvel.