Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

Zsoltárok: Zsolt. 88.

No Comments »

Maszkíl az ezrahita Etántól. Az Úr kegyelmét örökké éneklem, hűségedet nemzedékről nemzedékre hirdeti szám. Mert ezt mondtad: ,,Örök időkre épül az irgalom’ — hűséged szilárdan áll a mennyekben. — ,,Szövetségre léptem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak: örökre megszilárdítom utódodat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat.’ Csodáidat, Uram, magasztalják az egek, és hűségedet az egybegyűlt szentek. Mert ki hasonló az Úrhoz a fellegek közt ki olyan az Isten fiai között, mint Isten? Isten, akit rettegnek a szentek tanácsában, aki nagyobb és félelmetesebb mindazoknál, akik körülötte vannak. Uram, Seregek Istene, ki hasonló hozzád? Hatalmas vagy, Uram, és hűséged övez téged. Te uralkodsz a tenger erején és háborgó hullámait te fékezed meg. Te tapostad el Ráhábot, halálra sebezve, hatalmas karoddal szétszórtad ellenségeidet. Tiéd az ég, és tiéd a föld, te alkottad a föld kerekségét és mindazt, ami rajta van. Te teremtetted északot és délt, nevedben örvendezik a Tábor és a Hermon. Karod hatalmas, kezed erős, jobbod diadalmas. Igazságosság és jog trónod alapja, irgalom és igazság vonulnak előtted. Boldog az a nép, amely tud ünnepelni. Az ilyenek arcod világosságánál járnak, Uram. Nevedben egész nap ujjonganak, s felmagasztalódnak igazságosságodban. Mert te vagy erejük és ékességük és jóságod emeli magasra fejünket. Mert az Úré a pajzsunk, s Izrael Szentjéé a királyunk. Egykor látomásban szóltál szentjeidhez és azt mondtad: ,,Segítséget nyújtottam egy hősnek, felemeltem népemből egy választottat. Megtaláltam szolgámat, Dávidot, felkentem őt szent olajommal. Vele lesz erős kezem és karom megerőssíti őt. Semmit sem tehet vele az ellenség, és nem árthat majd neki a gonoszság fia. Kiirtom előle ellenségeit, és gyűlölőit megfutamítom. Vele lesz hűségem és kegyelmem, és hatalma magasra emelkedik nevemben. Ráteszem kezét a tengerre és jobbját a folyóvizekre. Így szól majd hozzám: ,,Atyám vagy te, én Istenem, és szabadításom kősziklája!’ S én elsőszülöttemmé teszem őt, legfölségesebbé a föld királyai között. Örökre megőrzöm irgalmamat iránta, és szövetségem mindig vele marad. Örökkévalóvá teszem nemzetségét, s fenntartom trónját, amíg az ég áll. De ha fiai elhagyják törvényemet és nem járnak parancsaim szerint, ha bemocskolják rendeleteimet, és parancsaimat nem teljesítik: vesszővel büntetem meg vétkeiket, és veréssel bűneiket. De nem vonom meg tőle kegyelmemet, és hűségemet nem hazudtolom meg. Nem töröm meg szövetségemet, s ami elhagyta ajkamat, érvénytelenné nem teszem. Megesküdtem egyszer szentségemre: nem hazudom Dávidnak, örökké tart nemzetsége, és mint a nap, színem előtt a trónja, megmarad örökké, miként a hold, a hűséges égi tanú.’ Te őt mégis elvetetted s megutáltad, haragra gerjedtél fölkented ellen; Felbontottad szolgád szövetségét, földig aláztad szent koronáját. Lerontottad minden kőfalát, romhalmazzá tetted bástyáit. Kifosztották őt mindazok, akik arra jártak, szomszédai gyalázata lett. Fölemelted elnyomóinak jobb kezét, megörvendeztetted ellenségeit. Kardja élét elvetted és nem segítetted meg őt a harcban. Véget vetettél tündöklésének, trónját a földre döntötted. Megrövidítetted ifjúságát, gyalázatba borítottad őt. Meddig fordulsz még el teljesen, Uram, meddig ég még haragod, mint a tűz? Emlékezz meg arról, milyen rövid az én létem! Milyen semmisnek alkottad az emberek fiait mind? Ki az az ember, aki él, s halált nem látna, s megmenthetné lelkét az alvilág kezéből? Hol van, Uram, hajdani irgalmad, amellyel megesküdtél hűségedre Dávidnak? Emlékezzél meg, Uram, szolgáid gyalázatáról, amelyet keblemben hordok sok nemzettől, amellyel gyaláznak téged ellenségeid, Uram, és gyalázzák fölkented lépteit. Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen! Ámen!

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.