Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 40,1-11

(Mindenki az utat egyengesse és járja az Úr felé!)

olvasmanyVigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! — mondja a ti Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és kiáltsátok neki, hogy letelt szolgálata, letörlesztette bűnét, hiszen kétszeresen meglakolt az Úr kezétől minden vétkéért! Egy hang kiált: ,,Készítsétek a pusztában az Úr útját, egyengessetek ösvényt a sivatagban Istenünknek! Minden völgy emelkedjék fel, minden hegy és halom süllyedjen alá; a göröngyös legyen egyenessé, és a hegyláncok síksággá! Akkor kinyilvánul az Úr dicsősége, és látni fogja minden ember egyaránt. Bizony, az Úr szája szólt.’ Egy hang szól: ,,Kiálts!’ És mondtam: ,,Mit kiáltsak?’ Minden test csak fű, és minden szépsége olyan, mint a mező virága. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha az Úr lehelete ráfúj. Valóban csak fű a nép. Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk szava megmarad örökre. Magas hegyre menj föl, te, aki jó hírt viszel Sionnak! Emeld fel erősen hangodat, aki jó hírt viszel Jeruzsálemnek! Emeld fel, ne félj! Mondd Júda városainak: ,,Íme, a ti Istenetek! Íme, az Úristen hatalommal jön, és karja uralkodik; íme, fizetsége vele van, és szerzeménye a színe előtt. Mint pásztor, legelteti nyáját, karjával összegyűjti a bárányokat, és ölébe veszi, az anyajuhokat gondosan vezeti.’

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 40,25-31.


,,Kihez hasonlíthatnátok engem, hogy egyenlő volnék vele?’ — mondja a Szent. Emeljétek a magasba szemeteket, és nézzétek: ki teremtette ezeket? Aki előhozza szám szerint seregüket, és mindnyájukat nevén szólítja; nagy ereje és erős hatalma miatt egyikük sem marad el. Miért mondod, Jákob, és miért szólsz így, Izrael: ,,Rejtve van utam az Úr előtt, és Istenem figyelmét igazságom elkerüli’? Vajon nem tudod? Vagy nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határait teremtette. Nem fárad el, és nem lankad el, bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtnak, és az erőtlennek megsokasítja erejét. Elfáradhatnak a fiatalok, és ellankadhatnak, s az ifjak is megbotolva eleshetnek; de akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 55,6-9

Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt, amíg közel van! Hagyja el útját az istentelen, és gondolatait a bűnös ember! Térjen vissza az Úrhoz, aki megkönyörül rajta, és Istenünkhöz, mert ő nagylelkű a megbocsátásban! Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és az én útjaim nem a ti útjaitok — mondja az Úr. — Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 55,1-3

Ó, ti szomjazók mind, jöjjetek a vizekhez, és akiknek nincs pénzetek, jöjjetek, vegyetek gabonát, és egyetek! Jöjjetek, vegyetek gabonát pénz nélkül, és vételár nélkül bort és tejet! Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és keresményeteket arra, amivel nem laktok jól? Figyelmesen hallgassatok rám, akkor majd jót esztek, és élvezitek a kövér falatokat. Hajtsátok ide fületeket, és jöjjetek hozzám, hallgassatok ide, s akkor élni fog lelketek! Örök szövetséget kötök veletek, a Dávidnak ígért biztos kegyelem alapján.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 55,10-11

Mert amint lehull az eső és a hó az égből, és nem tér oda vissza, hanem megitatja a földet, termékennyé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, úgy lesz az én igém is, mely számból kijön: nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem megteszi, amit akarok, és véghezviszi, amiért küldtem.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 49,1-6

Hallgassatok rám, szigetek, és figyeljetek, népek, a távolból! Az Úr hívott el engem az anyaméhtől fogva, anyám méhétől emlegette nevem. Olyanná tette számat, mint az éles kard, keze árnyékában rejtett el engem; olyanná tett, mint a hegyes nyíl, tegzébe dugott engem. Így szólt hozzám: ,,Szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni.’ De én azt mondtam: ,,Hasztalan fáradoztam, hiába és feleslegesen fecséreltem erőmet! De igazságom az Úrnál van, és munkám jutalma Istenemnél.’ Most pedig így szól az Úr, aki az anyaméhtől fogva szolgájának alkotott engem, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izrael hozzá gyűljön; mert becses vagyok az Úr szemében, és Istenem lett az én erőm; ezt mondta: ,,Kevés az, hogy szolgám légy, hogy helyreállítsd Jákob törzseit, és Izrael maradékát visszatérítsd; a nemzetek világosságává teszlek, hogy eljusson üdvösségem a föld végéig.’

3. OLVASMÁNY Mózes második könyvébôl Kiv 14, 15-15, 1

Amikor Izrael fiai látták, hogy az egyiptomiak üldözik ôket, nagyon
megijedtek, és az Úrhoz kiáltottak.
  Az Úr így szólt Mózeshez: ,,Miért kiáltasz hozzám? Parancsold meg
Izrael fiainak, hogy induljanak Te pedig emeld fel botodat, nyújtsd ki
kezedet a tenger fölé, és válaszd ketté, hogy Izrael fiai száraz lábbal
átmehessenek rajta. Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, erre
utánuk siet, s akkor majd megmutatom dicsôségemet a fáraón, egész
seregén, harciszekerein és lovasain. Az egyiptomiak megtudják, hogy én
vagyok az Úr, ha majd megmutatom dicsôségemet a fáraón, a szekerein és
a lovasain.''
  Akkor az Isten angyala, aki az izraeliták elôtt járt, megváltoztatta
helyét és mögéjük vonult. A felhôoszlop, amely elôttük volt, mögöttük
ereszkedett le, s az egyiptomiak serege és az izraeliták tábora között
helyezkedett el. A felhô sötét maradt, s az éjszaka elmúlt anélkül,
hogy a két sereg közeledett volna egymáshoz.
  Mózes ekkor kinyújtotta kezét a tenger fölé. Az Úr egész éjjel tartó
erôs keleti széllel visszaszorította a tengert és kiszárította. A víz
kettévált és Izrael fiai a száraz tengerfenéken átvonultak, miközben a
víz jobb és bal felôl úgy állt, mint a fal. Az egyiptomiak utánuk
vetették magukat, s a fáraó minden lova, harci szekere és lovasa utánuk
ment a tengerbe.
  A reggeli ôrség idején az Úr a tűz- és felhôoszlopból rátekintett az
egyiptomiak seregére és megzavarta ôket. Akadályozta a szekerek
kerekét, ezért csak bajjal jutottak elôre. Az egyiptomiak kiabálni
kezdtek: ,,Meneküljünk Izrael fiai elôl, mivel az Úr harcol értük az
egyiptomiak ellen.''
  Az Úr pedig így szólt Mózeshez: ,,Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé,
hogy a víz visszazúduljon az egyiptomiakra, szekereikre és
lovasaikra.'' Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé. Erre a víz
napkeltekor visszaáramlott a régi helyére, amikor az egyiptomiak éppen
arra menekültek. Az Úr besodorta ôket a habok közepébe. A víz
visszaömlött és ellepte a szekereket, a lovasokat és a fáraó egész
népét, amely utánuk nyomult a tengerbe. Senki sem maradt életben
közülük. Izrael fiai azonban száraz lábbal mentek át a tengeren,
miközben a víz tôlük jobbra és balra úgy állt, mint a fal.
  Így mentette meg az Úr azon a napon Izrael fiait az egyiptomiak
hatalmától. Az izraeliták látták az egyiptomiakat holtan feküdni a
tenger partján. Izrael fiai tanúi voltak a nagy tettnek, amelyet az Úr
az egyiptomiakon véghezvitt. A népet félelem töltötte el az Úr színe
elôtt, és hittek az Úrnak és Mózesnek, az ô szolgájának.
  Akkor Mózes Izrael fiaival együtt ezt az éneket énekelte az Úrnak:

4. OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből Iz 54, 4a. 5-14

Az Úr így szól Jeruzsálemhez:
Ne félj, nem fogsz megszégyenülni,
ne pirulj, nem ér gyalázat!
  Maga a Teremtôd lesz hitvesed,
a Seregek Ura az ô neve.
Izrael Szentje lesz a Megváltód,
akit az egész föld Istenének nevez.
  Igen, visszahív téged az Úr,
mint egy elhagyott és bánkódó lelkű asszonyt,
mint ifjúkorban eltaszított feleséget
-- a te Istened mondja ezt.
Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra,
de most nagy irgalommal visszafogadlak.
Amikor haragom fölgerjedt,
egy pillanatra elrejtettem elôled arcomat.
De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad.
Az Úr mondja ezt, a te Megváltód.
  Úgy vagyok most, mint Noé napjaiban,
amikor megesküdtem, hogy Noé vízözöne
nem borítja el többé a földet.
Ugyanígy esküszöm, hogy többé nem haragszom rád,
és nem is fenyítelek meg.
Mert a hegyek megindulhatnak,
és megrendülhetnek a halmok,
de az én szeretetem nem hagy el téged,
és veled kötött békeszövetségem nem inog meg soha.
Az Úr mondja ezt, aki megkönyörült rajtad.
  Ó, te szegény, akit annyi vihar tépett,
s akinek nincs vigasztalása!
Íme, drágakövekre helyezem falaidat,
és zafírokra rakom le alapodat.
Rubinból csinálok neked bástyákat,
kristályból kapukat és drágakövekbôl falakat.
Fiaid mindnyájan az Úr tanítványai lesznek,
békés jólétet adok gyermekeidnek.
Igazságosság lesz az alapod,
és elkerül a nyomorúság,
nem kell hát semmitôl félned.
Elkerül a rettegés, hozzád nem is közelíthet.

5. OLVASMÁNY Izajás próféta könyvébôl Iz 55, 1-11

Így szól az Úr:
Ti szomjazók, gyertek a vízhez mind,
és bár nincsen pénzetek, siessetek ide!
Vegyetek ingyen gabonát és egyetek,
vegyetek pénz nélkül bort és tejet.
Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér,
és a keresetet arra, ami nem lakat jól?
Hallgassatok ide, figyeljetek rám, akkor jó ételt esztek,
és kövér falatokban lesz részetek.
  Fordítsátok felém fületeket és gyertek ide hozzám;
hallgassatok rám, és élni fog lelketek.
Örök szövetséget kötök veletek
  a Dávidnak megígért irgalom jegyében.
Íme, tanúvá tettelek a népek elôtt,
vezérré és parancsolóvá a nemzetek fölött.
Olyan nemzeteket hívsz majd meg,
amelyeket nem ismertél,
és olyanok sietnek hozzád,
akik nem ismertek,
az Úrért, a te Istenedért,
Izrael Szentjéért,
aki majd megdicsôít.
  Keressétek az Urat, amíg megtaláljátok,
hívjátok segítségül, amíg közel van!
Hagyja el útját a gonosz,
és gondolatait a bűnös,
térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta,
Istenünkhöz, mert bôkezű a megbocsátásban.
Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok,
az én utaim nem a ti utaitok -- mondja az Úr.
Igen, amennyivel magasabb az ég a földnél,
annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál,
az én gondolataim -- a ti gondolataitoknál.
  Amint az esô és a hó lehull az égbôl és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet, és termôvé, gyümölcsözôvé teszi,
  hogy magot adjon a magvetônek és kenyeret az éhezônek,
éppúgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad.
Nem tér vissza hozzám eredménytelenül,
hanem végbe viszi akaratomat,
és eléri, amiért küldtem.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből: Iz. 52,13 – 53,12

Íme, sikert arat szolgám, magasra emelkedik, magasztos és igen fenséges lesz. Amint sokan megborzadtak tőle, hisz olyan torz volt, nem emberi a külseje, alakja nem hasonló az emberek fiaihoz, úgy ámulatba ejt majd sok nemzetet, királyok fogják be előtte szájukat, mert olyat látnak, amiről nem beszéltek nekik, és olyat vesznek észre, amiről nem hallottak. ,,Ki hitt annak, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg? Úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből; nem volt szép alakja, sem ékessége, hogy megnézzük őt, és nem volt olyan külseje, hogy kívánjuk őt. Megvetett volt, és utolsó az emberek között, fájdalmak férfia és betegség ismerője, aki elől elrejtettük arcunkat; megvetett volt, és nem becsültük őt. Pedig a mi betegségeinket ő viselte, és a mi fájdalmainkat ő hordozta; mi mégis megvertnek tekintettük, Istentől sújtottnak és megalázottnak. De őt a mi vétkeinkért szúrták át, a mi bűneinkért törték össze; a mi békességünkért érte fenyítés, és az ő sebe által gyógyultunk meg. Mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, mindenki a maga útjára tért; és az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét.’ Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját; mint a bárány, melyet leölésre visznek, és mint a juh, mely nyírói előtt elnémul, nem nyitotta ki száját. Sanyargatás és ítélet után vitték el; és sorsával ki törődik? Mert kivetették az élők földjéből, népem vétke miatt sújtották halálra. Istentelenek között adtak sírt neki, és gazdag mellett, amikor meghalt, bár nem követett el erőszakot, és nem volt álnokság a szájában. De az Úrnak úgy tetszett, hogy összetörje betegséggel. Ha odaadja engesztelő áldozatul életét, meglátja majd utódait, hosszúra nyújtja napjait; és az Úr tetszése az ő keze által teljesül. Lelkének gyötrelme után meglátja a világosságot, megelégedett lesz; tudásával szolgám igazzá tesz sokakat, és bűneiket ő hordozza. Ezért osztályrészül adok neki sokakat, és hatalmasokkal osztozik a zsákmányon, amiért halálra adta életét, és a bűnösök közé számították; pedig ő sokak vétkét viselte, és a bűnösökért közbenjár.