Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

Kármelhegyi Boldogasszony július 16.

Kármel hegye Izraelben szentnek számított. Illés próféta itt tartott Istenítéletet (1Kir 18). Elizeust, az Isten emberét is Kármel hegyén találják meg (2Kir 4,25). Izaiás próféta a messiási kor fenségét a Kármelhez hasonlítja (35,2). Illés legénye a Kármel csúcsáról látja meg a kis felhőcskét, mely a közelgő eső jelzése (1Kir 18,44), és a karmelita rend szerint Szűz Mária előképe, aki a kegyelem éltető vizének hordozója.

A keresztény századokban is a remeték szívesen vonultak a Kármel hegyére. Imádságos életüknek mindig a szent Szűz volt tökéletes példaképe. A mohamedán térhódítás miatt a XIII. században Európába kerülnek, és itt nevezik el őket karmelitáknak. Rendfőnökük, Stock szent Simon, 1251. július 16-án látomásban Máriától kapja a skapulárét, a vállruhát, és az ígéretet: viselője nem jut a pokol tüzére. A karmeliták az 1370-es évektől ülik meg ezen a napon Kármel-hegyi Boldogasszony napját. XIII. Benedek pápa pedig 1726-ban kiterjeszti ezt az egész Egyházra.