Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

1. OLVASMÁNY Mózes elsô könyvéből Ter 1, 1-2, 2

Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és
üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek
fölött.
  Isten szólt: ,,Legyen világosság'', és meglett a világosság. Isten
látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a
sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig
éjszakának. Aztán este lett és reggel: az első nap.
  Isten újra szólt: ,,A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat és
alkosson válaszfalat a vizek között.'' Úgy is lett. Isten megalkotta a
szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a
boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte. És este lett
és reggel: második nap.
  Isten ismét szólt: ,,Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és
emelkedjék ki a száraz.'' Úgy is történt. Isten a szárazat földnek
nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. És Isten
látta, hogy ez jó.
  Akkor megint szólt Isten: ,,Teremjen a föld zöldellő növényeket,
amelyek termést hoznak, fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek
a földön.'' Úgy is lett. A föld zöldellő növényeket termett, amelyek
termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek,
amelyekben magvak vannak a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez
jó. Este lett és reggel: a harmadik nap.
  Akkor megint szólt Isten: ,,Legyenek világító testek az égbolton, s
válasszák el a nappalt az éjszakától. Határozzák meg az ünnepeket, a
napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a
földet.'' Úgy is lett. Isten megteremtette a két nagy világítót. A
nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon, és a kisebbik
világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat.
Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsák meg a földet,
uralkodjanak a nappal és éjszaka fölött, s válasszák el a világosságot
meg a sötétséget. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a
negyedik nap.
  Isten szólt: ,,A vizek teljenek meg élőlények sokaságával; az égen, a
föld felett, az égbolt alatt pedig röpködjenek madarak.'' Isten
megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az
élőlényeket, amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő
madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó.
Isten megáldotta őket, és így szólt: ,,Legyetek termékenyek,
szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is
szaporodjanak a földön.'' Este lett és reggel: az ötödik nap.
  Aztán szólt Isten: ,,Hozzon elô a föld élôlényeket fajuk szerint:
háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint.'' Úgy is
történt. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a
háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen,
fajonként. Isten látta, hogy ez jó.
  Isten újra szólt: ,,Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz
hasonlóvá. Ô uralkodjék a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a
mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.''
Isten megteremtette az embert saját képmására: Isten képmására
teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket.
  Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik: ,,Legyetek termékenyek,
szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.
Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és minden állat fölött,
amely a földön mozog.'' Aztán ezt mondta Isten: ,,Íme, nektek adok
minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely
magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mezô
vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és
lélegzik, minden növényt táplálékul adok.'' Úgy is történt. Isten
látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a
hatodik nap.
  Így készült el a föld, az ég, és minden, ami benne van. Isten a
hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent
munkája után, amit végzett.

2. OLVASMÁNY Mózes elsô könyvébôl Ter 22, 1-18

Isten próbára tette Ábrahámot és így szólt hozzá: ,,Ábrahám,
Ábrahám!'' ,,Itt vagyok'' -- felelte. Akkor ezt mondta neki: ,,Vedd
egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Morija földjére, s ott
mutasd be égő áldozatul azon a helyen, amelyet majd mutatok neked.''
  Másnap reggel Ábrahám korán fölkelt, fölnyergelte szamarát, magával
vitte két szolgáját és a fiát, Izsákot. Miután fát hasogatott az
égáldozathoz, fölkerekedett és elindult a hely felé, amelyet Isten
mondott neki. A harmadik napon Ábrahám fölemelte szemét, és messziről
meglátta a hegyet. Ábrahám ezt mondta a szolgáknak: ,,Maradjatok itt a
szamárral. Én és a fiam elmegyünk imádkozni és utána visszatérünk
hozzátok.''
  Ábrahám tehát fogta az égőáldozathoz szükséges fát, s fia, Izsák
vállára adta, ô pedig kezébe vette a tüzet és a kést. Így mentek egymás
mellett. Akkor Izsák megszólította Ábrahámot: ,,Atyám!'' Ô válaszolt:
,,Igen, fiam!'' Erre Izsák azt mondta: ,,Íme, itt a tűz és a fa, de hol
a bárány az égőáldozathoz?'' Ábrahám így felelt: ,,Isten majd
gondoskodik a bárányról az égőáldozathoz.'' Így mentek tovább egymás
mellett.
  Amikor megérkeztek a helyre, amelyet Isten mondott neki, Ábrahám
megépítette az oltárt, rárakta a fát, megkötözte fiát és az oltárra
helyezett fára tette. Akkor Ábrahám kinyújtotta kezét, és vette a kést,
hogy feláldozza a fiát.
  De az Úr angyala rászólt az égből, és ezt mondta: ,,Ábrahám,
Ábrahám!'' ,,Itt vagyok'' -- felelte. Az angyal folytatta: ,,Ne nyújtsd
ki kezedet a fiú felé és ne árts neki. Most már tudom, hogy féled az
Istent, és egyetlen fiadat nem tagadtad meg tőlem. Amikor Ábrahám
fölemelte szemét, látott egy kost, amely szarvánál fogva fennakadt a
bozótban. Ábrahám odament, megfogta a kost és feláldozta égôáldozatul
fia helyett. Ábrahám így nevezte a helyet: ,,az Úr gondoskodik'', ezért
mondják mind a mai napig: ,,a hegyen, ahol az Úr gondoskodik''.
  Azután az Úr angyala az égből másodszor is szólt Ábrahámhoz, és
mondta: ,,Magamra esküszöm -- ez az Úr szava --, hogy mivel ezt tetted
és egyetlen fiadat nem tagadtad meg tőlem, gazdagon megáldalak.
Utódaidat megsokasítom, mint az ég csillagait és mint a tengerpart
fövenyét; utódaid elfoglalják majd az ellenség kapuját. Utódaid által
nyer áldást a föld minden népe, mivel hallgattál a szavamra.''