Szűz Mária

Szűz Mária – Magyarok Nagyasszonya – Napi evangélium

Nagyboldogasszony augusztus 15 (parancsolt ünnep) (Mária mennybevétele) (Szent Istvántól Magyarország védasszonya)

Nagyboldogasszony ünnepe több mint 1500 éves múltra tekint vissza, bár a dogmát XII. Piusz pápa csak 1950-ben mondta ki. A VI. század végén már Mária mennybevétele az ünnep neve. Mi magyarok szent István király idejében megünnepeltük ezt a napot.
A Szentírás minderről hallgat, de az évszázadok folyamán nagyon sokan vallanak Mária mennybevételéről.
Theoteknos (VI. sz.) így ír: „Úgy illett, hogy istenhordozó teste … lelkével együtt felvitessék a dicsőségbe.”
Szalézi szent Ferenc (+1622) Isten 4. parancsát tökéletesen teljesítő Krisztusról írja: „Melyik gyermek ne hívná vissza az életbe anyját, ha tehetné és halála után ne vinné a paradicsomba?” Ez teljes összhangban van Jézus imájával: „Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet” (Jn 17,24).

Szűz Mária, Istenanya január 1. (parancsolt ünnep)

A Szentírásban Erzsébet szavaiként ezt olvassuk: „Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?” (Lk. 1,43) Ebben a korban az Úr egyértelműen Istent jelent. A szentatyák is a Szent Szüzet Istenszülőnek nevezik. A katekizmus így fogalmaz: «Mária valóban „Isten Anyja” (Theotokosz), hiszen Isten örök Fiának az anyja, aki emberré lett, aki maga az Isten» (KEK. 509.). Efezusi zsinat döntése alapján nincs a szent Szűznek olyan címe, amely az istenanyaságot fölülmúlná, és ezért méltán került a litániában az első helyre.

Az Efezusi Zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából, október 11-re XI. Piusz pápa emléknapot rendelt: Mária anyasága néven. A II. Vatikáni Zsinat után január 1-re helyezték, és főünneppé tették Szűz Mária, Isten Anyja névvel.